Mi egy régi, belvárosi lakásban lakunk. Tudjátok, ezek azok a tipikus, belsőudvaros társasházak, melyek bizony már régóta a csodás városunk részét képezik.
Vannak, akik inkább a kertes házakra esküsznek, én magam azonban a világért sem cserélném el ezt a gyönyörű lakást. Van abban valami megfoghatatlanul felemelő érzés, hogy egy ilyen helyen lakhatok.
Gondoljunk csak arra, hogy micsoda történelme van egy ilyen épületnek, és hogy mennyi minden történhetett ott ennyi idő alatt.
A mi házunk falán például még lövésnyomokat is lehet találni – ilyeneket egyébként sok helyen lehet látni a belvárosban, ha figyelmes az ember –, bár abban nem vagyok most biztos, hogy ezek második világháborús, vagy ötvenhatos lövésnyomok. Egyszer megkérdeztem az egyik házban lakó öregúrtól, hogy esetleg tudja-e erre a választ, de azt mondta, hogy valamikor a hetvenes években költözött csak ide, és neki sem tudott erre válaszolni soha senki. Continue reading “Egy régi ház előnyei és hátrányai.”